Első részében közlöm a Bethlen Gábor fejedelem vásárlásairól vezetett számadás könyvet. Ezen könyv magában foglalja mindazon árúczikket az árakkal együtt, a mit a fejedelem 1615—1627 között a világ különböző részeiben: Velenczében, Prágában, Bécsben, Linczben, Konstantinápolyban, Nándor-Fehórvártt, Danczkában és Krakkóban, valamint a magyar ós er(lélyi városokban vásároltatott. Kitűnik ebből az is, hogy a külföldi árus emberek, különösen ékszerészek, a fejedelmet Erdélyben is felkeresték áruikkal. Számadás-könyvünk egyike a legérdekesebb ily-nerpű emlékeknek, mely korunkra maradt. De nemcsak bennünket érdekel, előszeretettel vezette azt már az akkori könyvelő. Az eredetiben a 64. és 05-ik levél közé 1626-ban utólag beragasztotta Hatvani Istvánnak 1622-ből való velenczei vásárlásainak számadását ily megjegyzés kíséretében: »Az néhai Hatvani Istvánnak az velenczei vásárlását ordinarie ide kellett volna írnom, de az több regestumokkal kezemben nem jutott, hanem azután, hogy már az könyv írásában ez helt meghaladtam Volt, ugy mint anno domini 1626. ő felségének az akkori hadra való indulása előtt kilencz vagy tíz nappal az elnyomult levelek között találván szeren-cséi-e reá, ide enyvezém, a hol helye lött volna ordinarie, hogy ö felségének annyi sok szép egyszersmind való vásá-roltatása ne veszne eZ.« (Lásd 59. lap ) A közelkoruak vitás kérdésben hasznát is vették, ebből bizonyitotta Kamuthy István, hogy mibe került egyik-másik szövet Velenczében (1. 302.1.) erre hivatkozott I. Rákóczy Gryörgy, midőn az "özvegy fejedelemasszonynyal az ingóságok felett folyt vitáiban némely köntösöket megbecsültetett. (1. 304. 1.) A második részben a kassai kamara számadását adom 1624. és 1625-ből.