„A ​soknemzetiségű Ausztriában az igazi összetartó erőt a hadsereg jelentette, amelyben a fiatal férfilakosság tömegei szolgáltak, és amelyben az eltérő nemzeti vonásokat határozottan háttérbe szorította az egységes német vezényleti nyelv és a drill, illetve a szigorúan központosított bécsi hadvezetés.” A szerző ezúttal nem alapkutatásokon nyugvó tanulmányt tett le az asztalra, hanem az olvasói igényekhez igazodva főként ismeretterjesztő, szórakoztatva oktató célzattal írta meg e munkáját. Bencze László műve egyszerre szellemtörténet, művészet- és kultúrtörténet, had- diplomácia- és gazdaságtörténet. A mű ezen kívül kultúrantropológiai és morálfilozófiai, patológiatörténeti és történelem-lélektani eszmefuttatások füzére, időrendi szálra fűzve, olvasmányos, élvezetes, mondhatni mesélő stílusban.
Évszázados távlatokból az olvasó szeme elé tárul a Habsburg-dinasztia felemelkedése, fájdalmas tündöklése és agóniája, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy nem csak a történelmi viszonyok, hanem az emberi tényezők is döntő szerepet játszottak, s játszanak ma is adott államok sorsának alakulásában.