Az Egybegyűjtött műfordítások negyedik kötete a déli tájak líráját mutatja be: Itáliától Afrikáig, Görögországtól Dél-Amerikáig. Időben és tájakban sokféle kultúra remekeit fordította le Weöres Sándor: a görög és bizánci görög, az ókori és középkori latin, az olasz, a francia, a spanyol és a kubai, nicaraguai versek épp úgy felkeltették érdeklődését, mint a
latin-amerikai indián vagy az afrikai törzsi költészet darabjai. Az 1958-ban kiadott A lélek idézése, majd az 1976-ban megjelent Egybegyűjtött műfordításokhoz képest is erősen bővült a közre adott anyag az azóta készült és eddig csak antológiákban, folyóiratokban publikált fordításokkal.