Batthyány Lajos gróf 1848 szimbolikus alakja, a magyar polgári átalakulás egyik meghatározó irányítója, s mint ilyen, kiemelt helyet foglal el az 1848-49. évi első népképviseleti országgyűlés mártírjainak sorában. Az első felelős magyar kormány elnökeként igyekezett összehangolni az utolsó rendi országgyűlés reformok iránt elkötelezett csoportjainak munkáját, ugyanakkor mérsékelni, majd az alkotmányos átalakulás "szolgálatába" tudta állítani a pesti forradalmi erők mozgalmait. Nem véletlen, hogy perében legsúlyosabb vádpontként miniszterelnöki tevékenységéhez kötődően a hadseregszervezésben betöltött kezdeményező, majd egyértelműen vezető szerepe, továbbá a birodalmi érdekekkel szembemenő önálló külpolitika folytatása szerepelt. Az Országgyűlési Múzeum 2016. október 6-­án megtartott emlékülése Batthyány Lajos pályafutásának azon elemeit tette vizsgálat tárgyává, melyek a mártíromsághoz vezettek. Az előadók Batthyány tevékenységének azokat a momentumait elemezték, amelyekből a hadbíróság vádat próbált fonni a magyar miniszterelnök főbenjáró peréhez, ami végül egy koncepciós eljárássá silányulva tört pálcát az első felelős kormányfő élete fölött.